Tag Archives: a magány

Deres halántékom mögött, redős homlokom alatt Az elhangozott szavak súlya könnycseppet fakaszt. Nem az fáj, ami elmúlik, ami így a múlté, odavan, Hanem a holnap égő vágya, mely így hasztalan.   De értem én a vágyat, a lendület téged újra hajt, Nem lehetsz egyszerre vad és vadász. Holnap majd, Mikor …

Read More »