Beszéltem veled, kaptam levelet Már nincs mit mondanom Elmúlt a pillanat. Fogtad a kezem Korábban, nincs már oltalom Tudod, érzed ezt. Én is így teszek És lassan az „űrt” is felfogod
Read More »Lehullt levél
Nyár idusán a napsugár szűrődik át Sűrű lombjai alatt komoran sétálva Meglátva a kerítés lábazatán a lehulló Levelet mely e nyár „utolsó” levele volt Az idő itt megállt, nem láthatsz többet Nem lehetsz ott, ez most végleg lehullott A nyár még tart, üde a Világ máshol Ez a levél …
Read More »Elmúlt, minden elmúlt mára
Nevetek, mára csak nevetek, mert azt hiszed Van okod arra, hogy a szememre vessed A tegnap búját a múlt árnyékát, melyen Nem látsz át, de soha nem is láttál Haragszol rám, haragudhatsz a világra Nem marad más, mint egy szabásminta Ahogy fogod az anyagot, mely mindig passzos Benned ördög …
Read More »Isten áldjon Vitiligo!
A múlt héten a piacon nézelődtem friss gyümölcsök után kutakodva, amikor egy érdekes vitiligos úriembert pillantottam meg, és néztem a lábfején és a kezén lévő fehér bőrt. Nem tudtam nem észrevenni, hogy a többi bőrfelülete milyen barna is azokhoz a fehér felületekhez képest. Eszembe jutott egy osztrák hölgy is, akivel …
Read More »