Most le szeretném szögezni, hogy a tetteimért tudom, a gyermekeim által okozott dolgokért tudom, de azért, amit nem követtem el nem tudom, és nem is fogom, legyen az akár valós akár valótlan cselekedet. Ezt a bejegyzést, pedig azért írom meg, mert eszembe jutott gyerekkoromból egy illuzionista mutatvány, amelyben egy leragasztott …
Read More »Azt hiszed, hogy úgy hiszed
Telnek az évek, Te hátra dőlve várod Hogy a pillanat eljő’ majd, téged igazol Én megéltem melletted számtalan pillanatot Rossz nézni, ahogy csak önmagad igazolod Nem változik semmi egy tévúton jársz Azt hinni másról, mit magadban utálsz Benned van elásva jó mélyre minden Mely elhozza hamarosan a félelmed …
Read More »