Home / Costa Blanca / Kiadós séta La Mata-tól Gurdamar del Segura-ig a parti fövenyen

Kiadós séta La Mata-tól Gurdamar del Segura-ig a parti fövenyen

Ajánlom barátomnak, az állandóan futó embernek, aki inspirált arra, hogy ezt a partszakaszt alaposan megismerhessem, végigsétáljam és egy része lehessen a 80 km hosszú heti gyaloglásomnak.

 

Magáról a partszakaszról már korábban is olvastam, de saját kíváncsiságom hajtott, hogy alaposabban is megismerhessem, és a márciusi nyár alkalmat nyújtott arra, hogy végigsétáljam a szakaszt. A sétám kiindulópontját és végpontját két jellegzetes pont határozta meg, az egyik a Segura folyó torkolata Guardamar északi partszakaszán, a másikat a La Mata-nál található befolyórész, a kettő közötti szakaszról annyit tudtam korábban, hogy végig homokos a partja, és közkedvelt fürdőhely, valamint azt, hogy ezen a szakaszon több kékzászlós minősítésű strand is van.

A sétához különböző nehézségi fokozatokat lehet választani különböző élményhatásokkal. Én a legkönnyebbet, a víz menti nedves homokot választottam, melyet a nagyobb hullámok újra és újra átnevesítettek. Néha nevetséges mozdulatokat kellett tennem, hogy a cipőm ne ázzon át egy-egy nagyobb hullám partot érését követően. Meztélláb is sokan ezt a részt favorizálták ebben a márciusi időben, de felételezhetően a nyári melegben, amikor a víz már kellemesebb és nem 16 C fokos, sokan mennek a part menti sekély vagy akár a térdig érő vízben is. Valamint lehetőségem nyílt volna a víztől távolabbi részeken az enyhén nedves süppedős, és a teljesen száraz erősen süppedős homokos részt is választani.

La Mata-n ittam egy hosszúkávét, és elkezdődött a közel 9 km-es séta, megkezdődött a kékzászlós helyek felkutatás. De hogy pontosan mit is jelent a kékzáslós strand, azt inkább csak élményekkel lehet párosítani. Ahol nincs szemét, rendezett a környezet, a pihenő emberek megtalálják a nyugalmukat és talán, ami a legfontosabb, egy olyan élményt nyújt nekik a hely, melyre szívesen fognak emlékezni. A sétám alatt nem találkoztam külön kék zászlóval, de nem is kerestem teljes erőbedobással. Homogén, jól eső érzés volt az egész partszakasz majdnem a teljes hosszon. Azonban úgy ítélem meg, hogy a fürdőzésre, napozásra a La Mata-i befolyó és a Gurdamar del Segura belvárosa alatt lévő strand alkalmas, míg az említett belvárosi résztől  a kikötőig, ahol az  Alfonso Park természetvédelmi terület van, inkább a turisták, sportolók vagy a horgászok  találják meg számításukat.

Az utat nagyjából két óra alatt tudtam megtenni, ha a séta alatt frissítő italokra vágyunk, vendéglátó helyeket szeretnénk felkeresni, akkor La Mata-tól a fél távolságot is túl kell sétálnunk, amíg elérünk Guardamar déli részéhez, mert ugyan a Gardamarhoz tatozó El Moncayo városrész ott van, de a tengerpartja mégsem annyira kiépített, így nem biztos, hogy kedvünk lesz egy kisebb kitérőre, és a pihenőnket egy olyan helyen töltsük el, ahol nincs pazar panoráma. A célállomásnál, a kikötőnél se számíthatunk pazar vendéglátásra, a kikötőben ugyanis két vendéglátó egység működik csak. A nyári időszakban ide látogatók azonban bőséges kínálatot tudhatnak majd a magukénak, hiszen számos árus a portékáját már a parti szakaszon fogja árusítani.

A gyalogút a sétájával alkalmat nyújtott nem csak a gyönyörű tájban történő idilli sétára, hanem arra is, hogy egy kicsit magamba merüljek, elgondolkozzak, és egy csöppet beleéljem magam az El Camino-ba. Különböző gondolatok jártak a fejembe, jöttek-mentek a problémák és a megoldásaik és megoldások problémái vagy a megoldások megoldásai. És az úton valahogy mindig egy zene jutott az eszembe, melyet énekeltem, dúdoltam, és asszociáltam vele, ez volt a Nyers zenekar Aqua című száma. “Húz az örvény….”

Kimondottan élveztem azokat a pillanatokat, amikor előttem mentek párok, szembe jöttek velem a kutyások vagy épp csak rám mosolygott egy nő, akinek jó kedve volt, és a mosolya mosolyt varázsolt rám, amitől azt hittük, hogy ismerősök vagyunk. Pedig valószínűleg abban az országban sem jártam, ahol él, és ő sem ahol én éltem korábban. Sokan jöttek-mentek a parton előttem, mellettem és mögöttem, de nem volt terhes a jelenlétük, mindenki vendég volt itt, és toleránsak voltak, voltunk egymással. Nem tudnám megmondani, hogy hány országból jöttek, hány nyelven beszéltek az emberek, de azt sem, hogy hány fajta kutyát láttam. Ebből a tekintetből nézve, nem is volt fontos, jól éreztem magam, egymagam lehettem úgy, hogy nem voltam magányos. 🙂

Hosszú bekezdést is igényelhetne a parton, a partközelben lévő programok széles köre, de az olvasó fantáziájára és igényére bízom, hogy elképzelje. Itt minden helyzetbe bele tudja képzelni magát akár sportol, akár sporthorgászik, akár csak egy vízi sportot vagy kikapcsolódási lehetőséget akarna kipróbálni. Láttam wind szörföst és hullámszörföst a kikötőnél lévő öbölnél, kyte-ost, kajakost, paddle-st, aki csak evezett a szörfdeszka jellegű úszó eszközön, a parton számos helyen van röplabda pálya is, valamint korszerű gyerekmászóka, – gondolva azokra a családosokra, is akik szívesen keresik fel  a homokos partot gyermekükkel.

 

És pár szóval meg szeretném jegyezni azon negatív észrevételeimet, amik ezen a “sétán szembe jöttek velem”.

A kékzászlós strandok pontos kijelölésére nem találtam magyarázatot, úgyhogy azt a kijelölők saját döntésének tudom be, ellenben ezen strandok szemétmentessége feltétel lehet a strand kijelölésénél, és mivel több helyen is volt szemét (bár összességében annyi nem volt, mint más helyeken) csak azok a helyek maradhattak ilyen jelölésűek, amelyek szemétmentesek voltak. Azonban passzolom ezeket a helyeket, mert nem volt releváns a milyenségük, élvezhető volt a néhány szemét ellenére is a partszakasz.

A másik problémám az volt, hogy a teljes partszakasz az elejétől a végéig nem volt végigjárható, mert a Guardamar del Segura belvárosától a kikötő felé haladva a parti nyaralók északi felénél számos épületrész a tenger áldozatává vált, és a bontás még nem lett elvégezve, talán még jó ideig nem is lesz, mert a szomszédos épületekkel közös alapja, falazata van (vagy inkább volt). Majd jön egy következő vihar, ami megoldja ezt a problémát.

Az út rémájára: Hosszú, ámbár nem rögös út volt, amit jó volt megtapasztalni, és elmerülni a gondolataimba, úgy hogy néztem, de nem láttam, hallottam, de nem figyeltem…

 

További képek:

 

About Allen

Check Also

Hurchillo, ahol a hurchillók laknak

A ma napon szerettünk volna egy pici sétát tenni egy gyakran nem emlegetett hely, és …

One comment

  1. Nagyon szép helyeken jártál,sportoltál. Megható,és egyben megtisztelő érzés olvasni a soraid örülök hogy vagy,kitartást és sok szeretetet barátom ????

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.