Home / A mi kulturánk / Szájadat betedd! Nem arany Lacinak

Szájadat betedd! Nem arany Lacinak

Homlokodba húzott fekete sapka mögött

A sötétség mély zugában egyszerű gondolat

köröz.

 

Igaz apu? Kérdezed gazdádtól, aki szenved,

Mert vénemberré vált a nem sikerült vágya,

kit nemzett.

 

Az évek tompa súlyként nyomják a lelkedet,

Már, ami megmaradt belőle, mert szétmart,

az idő kereke.

 

Te is várhatod a jussod, azt mi jogosan illet.

Már, ha van olyan, – de akár meg is élhetnéd az

életet.

 

Emlékezz szavadra, és nyelj nagyot, felejtsd te

El családod, ints búcsút lányodnak, lépj tovább

Nélküle te…

 

Viseld férfiként a terhet, mit az idő jelent, és

Ne abból ítélj, mit soha nem élhettél meg,

Gyermek!

 

Gyenge vagy, gyáva és egyszerű, a léted sekélyes,

Viselkedj egyszer férfiként, a kor már nem számít,

Kezdd el most!

 

Szánom, hogy ennyire jellemtelen embert látok,

És hallom, hogy miként fested le a sokat tűrt

– Párod?

 

Légy férfi, állj fel, mesélj el mindent, mi mozgat,

Hogy nem vagy egy jellem, csak egy gyermeteg

Jelleg.

About Allen

Check Also

Töredék

Már nem kell rövid póráz, elég egy Telefon. Add a kezébe, Te élhetsz Szabadon. Nem …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.