Home / Vénusz / Ez vagyok én… Bocsánat

Ez vagyok én… Bocsánat

„…eddig bíztam benne, hogy megjön az eszed és abbahagyod végre a lányomnak küldött manipulatív üzeneteidet. Úgy látom erre esély sincs, hiszen az üzenetek mögött rejlő alantas tartalom tudat alatt is viszolygást vált ki belőle, csodálkozásod, hogy nem akar látni bizonyára ez után megjátszott vagy ténylegesen ennyire érzéketlen vagy.

 

Nem, az ő jelenléte nem “jár”, hanem kiérdemelhető! Mert mi nők ilyenek vagyunk, nem olyanok, mint akiket a környezetedben kilóra lehet megvenni. Ha ez sem megy akkor jön a fenyegetés majd az erőszak.

 

A családról.

Látom a szövegeidből, hogy nem tudsz elszakadni a családomtól, pedig néhány hülyén kívül, aki szóba áll(t) veled már nem tartozunk hozzád, próbáld meg felfogni. Ezekre az irigy  hülyékre viszont mi nem vagyunk kiváncsiak.

 

Más részről neked meg van a saját kis “helyes” családod, igaz a nők már kipusztultak, megszöktek vagy évek óta haldoklanak, de sebaj a remek soviniszta férfiak megvannak és ez a lényeg. Lehet méregetni kinek van nagyobb fasza (lelki nyomora), amibe apád bele is halt. Pedig saját maga generálta, ahogy te is.

 

Nos, hogy ezek után egy konkrét példánál maradjak, amit a minap olvastam a xxxxxxx (nagyobbik lány) telefonján. Ja.. mert mindegyikét olvasom, csak szólok.

A kérdés az, hogy a nagypapa miért is ugrott be a bokor mögé? Biztos megijedt tőled! Jaj, de kis butus… hát nem a félelmetes termetedtől rettent halálra ;)). Van egy csomó jobb válasz. Nézd!

Mert belőle is viszolygást váltottál ki, mert látni sem bírt, mert csak egyszerűen utál. Sorolhatnám még, de minek. Vajon én mit tudnék mesélni a te családodról? Hát lássuk…

 

Ha olyan nyomorult lennék, én is beszélhetnék neki a röhejesen kanos, alkesz nagypaparól (állami mutyi meg ilyesmit sem hagynám ki), aki addig nyomorgatta és alázta a volt feleségét az új arájával, amíg az a halálba nem itta magát. Hogy az utolsó 10 évében senki sem látta józanul, mert a saját fia is ingerült volt minden alkalommal amikor felhívta… pedig csak néhány jó szóra vágyott.

 

Nézd, tudom. Most jön a pedig két évig nem beszéltem Apámmal és azt mondta rám, hogy aljas… stb. Ismerem a sunyi, lázító dumádat, csak egy kicsit unalmas vagy. Mindig, mindig ugyanaz. Azért belátod, ez a kis szájkaraté messze elmarad a degenerált xxxxxxxxxxxxxx család produkciójától.

 

Ismerlek, egész életedben idősekkel, nőkkel, kiszolgáltatottakkal mertél viaskodni és pereskedni. Most gyerekek lelkét nyomorgatod. Valóban van még hova süllyedned? Édesanyád is feltette ezt a kérdést nem sokkal a halála előtt.

Tudod a gyenge férfi (én figurának hívom) kegyetlen csak. A férfiak harcolnak Férfiakkal, és a nőket védelmezik, a pöcsetlen figurák gyerekek lelkét nyomorgatják.

Soha nem választottál igazi férfias ellenfelet, mert azt csak Férfiak választanak. Azzal nem dicsekedtél, hogy amikor Apám azt  mondta, hogy üljetek le egy asztalhoz elfutottál, mint egy vinnyogó patkány. Igaz?

 

Magad előtt a bizonyíték mivé váltál.

 

Aki mások életén rágódik az valahol mélyen érzi, hogy ő maga egy értéktelen szar, és irigyli azt, akire gondol és szorong, mert tudja, soha nem fog felnőni hozzá.

További jó nyomozgatást, kérdezősködést utánam! Le sem beszéllek róla, mert jól áll a szánalmas pletykálkodás a nyomorult figurádhoz.

 

Soha senkitől nem kérdezek rólad, mert nem érdekelsz, mert a múlt vagy, aki olyan, mint a kutyaszar. Belelép az ember, túlhalad, aztán egyszer csak lekopik a cipőről, de sajnos addig bírni kell a bűzét, akkor is, ha a szart már nem is látja. De a kutyaszar már csak ilyen.

 

Bebiztosítottam magam mindenre, mindennel. Ügyes lány vagyok, ügyes barátaim nekem is vannak csak én nem a magánéletedre fókuszáltam, mert ki a faszt is érdekel a nyomorod.

 

Nos, hagy abba a gyereknyomorgatását. Sokszor már nem fogom kérni. Nem kell basztatni az oroszlán farkát. 2017 év végén vett egy csodás reszelőt, azóta tükörfényesre reszelte a körmét. Ugye érezted a karcolgatást?

 

Egy biztos, a 2019-es év az én évem lesz;)”

About Allen

Check Also

Isten hozott!

Akartam?   Nem akartam. Talán egy kicsit. Néha összebújni Valakivel, ennyit.   Csábított a magány, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.