Egy fülledt őszi éjszaka szarvasbőgést hallgatva Puha pokrócon pihenve, szőlőt majszolok Hátamat a lágy szellő átöleli, gondolom, az élet császára vagyok Nem létezik tér és idő, nem léteznek holnapok Egy van most a jelen, az ég, a hála, hogy ez nekem megadatott.

Eszemben volt egész nap Mióta hallottalak, keresem De nem lelem. Ha nem látlak Nem fáj, míg belém nem mar A gyűlölet