Fekszem a hátamon,
Levegőt már nyugodtam veszek.
Nem süvít monoton
Felettem a kétkedés őrjítő szele.
A mór elment, dolgozott
És segített, mint örző angyalok.
A munka kész, de
Boldog nem vagyok.
A szó, mit keresek, untalam kutatok,
Inkább felnyögöm. Az oltalom?
Nem hagytál mást,
Árulást, bűzlő dögszagot.
Elengedtem mindent, főleg a kezed.
Tedd helyre a dolgokat,
Nézd, emészd meg,
Kezdj bűnbánatot! Már nélkülem.