Ülök egy padon, a hátam nem cipel terhet
Nincs most senki, ki a terhemre lehet
Az élet ma más, lehet nincs is holnap
Nem a holnap miatt figyelek a múltba
Elmúlt a nyár, a szomorú tavasz után
Ezután nevetek, és nem én, a kutya ugat.
Ülök egy padon, a hátam nem cipel terhet
Nincs most senki, ki a terhemre lehet
Az élet ma más, lehet nincs is holnap
Nem a holnap miatt figyelek a múltba
Elmúlt a nyár, a szomorú tavasz után
Ezután nevetek, és nem én, a kutya ugat.
Ajtóba vert szögként másképp látom Az eltékozolt óráidat nem számolom Oly sok mindent akasztottál már …