Már nem kell rövid póráz, elég egy Telefon. Add a kezébe, Te élhetsz Szabadon. Nem kell félned semmitől Kontrollt a Google kezel. A Teremtő csak pislog, Nem érti a jelent. Egykor Volt tisztelet, család, barát, felekezet. Ma új hovatartozás születik, a kérdés: Milyen az operációs rendszered? Hát csak nézd …
Read More »Kitágult pupillákkal
Nagyot néztem, amikor megláttam a fájl nevét. Egy időpont volt, a fájl adatleírójában pedig több adat. Abban a pillanatban megértettem, hogy nem véletlenül került hozzám ez a fájl, és mellette még nagyon sok. Mind hangfálj volt, amit nem akartam meghallgatni, mert nem volt közöm hozzá. Nem tőlem származott, és nem …
Read More »Az öröm
Ha csak egy pillanatom lenne És számot kell adnom A három szempárban tükör És az arcomon öröm
Read More »A papír térfogatsúlya, avagy: biztos, ami biztos
Korábbi instrukciókat figyelembe véve, és megköszönve a támogatást, most egy kis fizika kontra gazdasági eredmény számítást végzek, és a meglévő tudásanyagot konzerválom a közelmúlt történéseinek síkján. Első instrukcióként azt javaslom, hogy ezt most fogadd el! A papiros anyagsűrűsége 0,9 g/cm3, azaz 900 kg/m3. Tételezzük fel, hogy ez a vizsgálati szám …
Read More Ȇlj le! Egyes.
A nő elmegy a látóhoz, és megkéri, hogy mondja meg neki, mi fogja a jövőben az életét meghatározni. A látó leülteti, belenéz a szemébe, és elmondja a nőnek, hogy az életét egy férfi megjelenése meg fogja változtatni hamarosan, és számára ő lesz az igazi bizonyára. A nő hazamegy, és pár …
Read More »Marad a gyerek, …
Ez év március 30-ra az elképzelésből terv, a tervből írásos megállapodás lett. Ez volt a második olyan ügy, melyben felelősségem tudatában a gyermekeim részére valamit át szerettem volna adni. A cím hordozza az igazságot, marad a gyerek, ha játszik. De mi lesz a felnőttel, ha nincs játszótársa. Akkor alkalmazkodnia kell …
Read More »Mellékhatások utópiával
A gyerekek nem voltak boldogok, pedig minden a terv szerint haladt. Nincs már senki, aki az anyjuktól elvehette volna őket. Sokszor felnevettek, és nem egyszer boldognak is tűntek, de az a gyermeki jókedv, az a kacaj, ami a tüdő mélyéről szakadt olya sokszor fel belőlük, már régóta nem hallatszódott. És …
Read More »Fekszem a hátamon
Fekszem a hátamon, Levegőt már nyugodtam veszek. Nem süvít monoton Felettem a kétkedés őrjítő szele. A mór elment, dolgozott És segített, mint örző angyalok. A munka kész, de Boldog nem vagyok. A szó, mit keresek, untalam kutatok, Inkább felnyögöm. Az oltalom? Nem hagytál mást, Árulást, bűzlő dögszagot. Elengedtem mindent, főleg …
Read More »